In memoriam
TISZTÁN AKART ÉLNI
TISZTÁN AKART ÉLNI
Este van. A felvételeknek vége, a mikrofon előtt nem áll senki. Egy filmes
folyóiratot lapozgatva azon tűnődöm, milyen különös is a színész sors. A
Szakácsi Sándorról írt nekrológ kiemeli, milyen nagyszerű szinkronszínész volt.
Mint szinkronrendező mondhatom: nincs szinkronszínész, csak színész van.
Szakácsi Sándor korosztálya egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb művésze volt.
Hivatása minden műfaját imádta a klasszikus drámától az abszurdon át a
musicalig. Rövidre szabott pályafutása során eljátszotta a drámairodalom
legszebb, legnagyobb szerepeit. Volt Hamlet, Peer Gynt, Csongor, Biberach,
Liliomfi, Che Guevara és Don Quijote. Ez utóbbi nagyon közel állt hozzá, magát
is szélmalmokkal harcoló embernek tartotta. Az életét bele adva csinált mindent.
Természetesen a szinkronszerepeit is. Emlékszem, épp harminchárom évesen kapta
meg Jézus szerepét egy amerikai filmben. Úgy érezte, ez a sors keze. Minden
idegszálával, szívdobbanásával szinte égett a szerepben. Ő is tisztán akart
élni. Azt mondta: nem akarok hazudni, ravaszkodni, öncélúan élni, önzőn, mások
kárára nyerészkedni. Mindig a tehetségéhez méltó szerepre kértem fel. Például a
Távol Afrikától-ban Robert Redfordot szinkronizálta. Ezen egy kicsit
csodálkozott is, hiszen a film másik férfi főszereplője az a Klaus Maria
Brandauer, akinek a Mephisto óta Sanyi volt az állandó magyar hangja. Később, a
rendszerváltás után csináltuk az Orwell-regényből készült 1984-et. John Hurt
hangja volt. A totalitárius államhatalom elleni lázadásról szóló film vallatási
jelenetét, mely kíméletlenül mutatja be az emberi szenvedést, olyan hőfokon,
olyan nagy átéléssel játszotta, hogy a felvétel után szünetet kért.
Az évek múlásával egyre jobban szeretett egyedül dolgozni. Nem lehetett megelőzni, pontosan tudta, hol hibázott. Előbb állt le a felvétellel, sem hogy a rendező szólt volna. A JFK című filmben Kevin Costnert szinkronizálta. Nehéz film, nehéz szerep. Tetszett neki a szinkrontechnikailag egyébként nem tökéletes magyar fordítás is. Sanyi be akarta bizonyítani, hogy ezt is meg oldja. Csak végső esetben fogadta el a szöveg átírását. Előfordult, hogy tízszer vettünk egy jelenetet, nem volt hajlandó megalkudni. És talán ez jellemezte őt legjobban. Egyszer azt írták róla: szupersztár lehetne, de nincs meg benne az ehhez szükséges megalkuvás. Egy interjúban mondta: „A szerepeken keresztül már nagyon sok ember gondolatmenete van bennem. Én már rég nem a valóságban élek. A valóságos világban három perc alatt elvesznék. A színpadra az életet viszem.” Hát eljött az a három perc, és most egy másik színpad vár rá.
Az évek múlásával egyre jobban szeretett egyedül dolgozni. Nem lehetett megelőzni, pontosan tudta, hol hibázott. Előbb állt le a felvétellel, sem hogy a rendező szólt volna. A JFK című filmben Kevin Costnert szinkronizálta. Nehéz film, nehéz szerep. Tetszett neki a szinkrontechnikailag egyébként nem tökéletes magyar fordítás is. Sanyi be akarta bizonyítani, hogy ezt is meg oldja. Csak végső esetben fogadta el a szöveg átírását. Előfordult, hogy tízszer vettünk egy jelenetet, nem volt hajlandó megalkudni. És talán ez jellemezte őt legjobban. Egyszer azt írták róla: szupersztár lehetne, de nincs meg benne az ehhez szükséges megalkuvás. Egy interjúban mondta: „A szerepeken keresztül már nagyon sok ember gondolatmenete van bennem. Én már rég nem a valóságban élek. A valóságos világban három perc alatt elvesznék. A színpadra az életet viszem.” Hát eljött az a három perc, és most egy másik színpad vár rá.
Aprics László