Beszélgetés Szakácsi Sándorral
A Rock
Színház ezen a nyáron a Budai Parkszínpadon mutatta be új
produkcióját, amely vegyes kritikai fogadtatásban részesült.
Elolvastam a lapokban megjelent valamennyi bírálatot: A krónikás
kapott dicsérő kritikát (keveset), keményen elítélőt (többet),
és olyat is, amely ünnepelni és elítélni valót egyaránt talált
a német regény nyomán készült új magyar rockoperában. Egyetlen
olyant sem találtam azonban, amely a címszereplőt bírálta volna.
Vagyis, hogy ne fogalmazzak tovább negatívumokban: Szakácsi Sándor
alakítását kivétel nélkül minden kritika
dicsérte.
Guevara
Egy
belvárosi sörözőben beszélgetünk. Este hét után érkezik meg,
addig próbált, reggel tíz óra óta egy kőbányai gyár
művelődési otthonának színpadán. Ezt tudta megszerezni
próbateremnek a Rock Színház, amely augusztusban új produkcióval
lép a Budai Parkszínpad közönsége elé: Andrew Lloyd Webber
korábbi rockoperája, az Evita kerül színre, a főszerepben, Che
Guevaraként, ismét a vendég Szakácsi Sándorral.
– Legyünk pontosabbak – mondja –, ez nem új bemutató, hanem felújítás. Négy évvel ezelőtt adtuk elő először, összesen tíz alkalommal, a margitszigeti Vörösmarty mozi színpadán. Tulajdonképpen azzal alakult meg a Rock Színház. Most Katona Imre felújított rendezésében s részben új szereplőkkel visszük színre. Nagy az érdeklődés, ezért a Budai Parkszínpadon kívül a Budapest Sportcsarnokban is fogjuk játszani.
– A krónikást viszont félig üres nézőtéren ülve láttam…
– Nem arattunk vele olyan közönségsikert, amilyent titokban reméltünk. Talán nem a legmegfelelőbb formában közvetítettük a darab mondandóját, meglehet, kissé hosszúra sikeredett az előadás. Érdekes azonban: a külföldiek érdeklődnek iránta, tárgyalások folynak A krónikás svájci és NSZK-beli előadásáról. Előbb azonban, s ez már bizonyos, a Sztárcsinálók című rock színházi produkcióval megyünk Düsseldorfba.
– Magyarul vagy németül adják elő?
– Egyik nyelven sem. A rockopera anyanyelve az angol, a darabot tehát angolul tanuljuk be, és úgy játsszuk el odakint.
Vígszínház
– Úgy tűnik, állandó vendége lett a Rock Színháznak, nyugodtan mondhatom így is: vendégsztárja. Folytatódik a széria?
– Várkonyi Mátyás és Béres Attila most dolgozik egy új rockoperán. Címe: A bábjátékos. Télre tervezik a bemutatót, úgy mondták, ebben is főszerep vár rám.
– Gondolom ez érthető, hiszen tökéletesen, anyanyelvi szinten „beszéli” a musical és a rockopera műfaját.
– Örömmel hallom, mert mások is gondolnak erre. Iglódi István például meghívott a Taps című amerikai musical egyik főszerepére, valamikor az új évad közepén mutatja be a József Attila Színház.
– És az anyaszínháza?
– A Vígszínháznak éppen egy évtizede vagyok tagja. Úgy tűnik, itt még mindig nem éreznek elég bizalmat irántam, nem használják ki megfelelően színészi energiáimat, s talán meglevő képességeimet. Szeretném hangsúlyozni: ez nem panasz! Nem vagyok elkeseredett, hiszen sokat dolgozom, és gyakran igen jó feladatokat kell megoldanom. Csupán a realitás felismerése, egy létező helyzet ismertetése az, amit a Vígszínház s a magam kapcsolatáról elmondtam.
– S mit szól ehhez az igazgatója? Neki is mondta?
– Mondtam. „Ne viccelj Sanyi, hogyne bíznánk benned, nagyon jó színésznek tartunk!” Ez volt a válasza. Horvai István rendezésében azonban még sohasem szerepeltem - a Vígszínházban. Érdekes, hogy a televízióban igen, ahol bevett a csapatába, legújabb tv-rendezésének, a Nőuralom című Szigligeti-vígjáték egyik főszerepét rám bízta. A tv különben felveszi a Csontváryt is, amelyet egy éve a Vígszínház stúdióelőadásain játszom.
– Az pedig úgyszólván monodráma. No lám, még is kap méltó feladatot a Vígszínháztól, híressé vált nagy beugrásain kívül is.
– Csakhogy a Csontváryt nem ők osztották rám, hanem én hoztam a darabot a színháznak, így hát nem lehetett másnak adni.
Egy kis
szerep
– És a mozi? A Hatásvadászokban megérdemelt sikere volt.
– Utána sok filmrendező szólt, hogy gondol rám, dolgozni akar velem, ám eddig alig realizálódott valami, többnyire csak külföldi színészek, például Boguslaw Linda „magyar hangját” bízták rám. Szabó István Redl ezredesről szóló új filmjében van egy kis szerepem. A főszerep Klaus Maria Brandaueré, akit a Mephistóban szinkronizáltam. Lehet, hogy a Redlben is én fogom szinkronizálni, akkor viszont ki szinkronizál engem?
Beszélgetésünkből adatszerűen is megtudom, amit addig tudtam: A 32 éves Szakácsi Sándor reggeltől estig elfoglalt, sokfelé keresett színész. Erre predesztinálja szuggesztív egyénisége, mind izmosabbá váló színészi tehetsége.
Kár,
hogy csak arról nem kapott értesítést eddig: az új évadban
milyen feladatok, vagy legalább egy új feladat várja-e a
Vígszínházban.
Barabás Tamás