A szerelemtől szebb a világ

NŐK NÉLKÜL NEM ÉRDEMES






Névjegy: Szakácsi Sándor

Kora: 45 éves

A legszebb női név: Krisztina

A szerelem színe: halványlila bársony

A legnőiesebb színésznő: Piros Ildikó és kamaszkorom nagy bálványa, Szilvássy Annamária



Kellemesen legyezgeti a hiúságunkat, ha ilyesmit hallunk egy férfi szájából. Egy rövidke percre úgy érezhetjük: mi vagyunk a teremtés koronái… Szalay Zizi megkérdezte Szakácsi Sándort: minek köszönhetjük megkülönböztetett figyelmét.

 – Mi jut eszébe arról a szóról, hogy nő?

– Biztonság, szerelem, szex, boldogság, izgalom, felfokozott idegállapot, rejtély, finomság, simogatás… Ha pedig tovább gondolkozom, akkor a gyerek is.

– A nagy szerelmek hogyan befolyásolták az életét?

– Ez az érzés alaposan megváltoztatja az embert. A kezdeti lángolás idején szárnyalunk, jobban mennek a dolgaink, szebbnek látjuk a világot. Később, amikor enyhül a lobogás, a nagy érzés – jó esetben – szeretetté alakul. Amikor viszont egy ilyen kapcsolatnak vége szakad, az pokoli. Én már átéltem a többi évi együttélés utáni szakítás fájdalmát. Hosszú ideig tartó kapcsolataimból soha nem én léptem ki, mindig engem hagytak ott teljesen váratlanul. Nagyon nehezen viseltem, utána legalább egy évig nem tudtam beleszeretni senkibe, csak futó kalandjaim voltak.

– Hogyan emlékszik vissza az elsőre?

– Valódi kamasz-szerelem volt, én voltam „a fiú a házból”. Akkoriban nem teljesedett be… Később véletlenül összefutottunk, amikor már főiskolás voltam. Ellógtam miatta egy órát, akkor lettünk egymáséi először – és utoljára. Pár év múlva mondta csak el, hogy egyetlen szerelmes óránkon teherbe esett, de nem tartotta meg a gyermekünket. Az első igazi szerelmem – egykor sokat írtak erről a lapok – Szerencsi Éva volt. Itt beigazolódott, hogy a hetedik év sokszor az utolsó… Jelenlegi kapcsolatomban is a hetedik évben kezdődtek a gondok, de úgy néz ki, minden rendbe jön, hiszen már beléptünk a nyolcadik évbe!

– A színpadi szerelmet hogyan éli át?

– Színpadi szerelmeim nem folytatódnak a valóságban. Az ember abban a helyzetben a szerepe idegrendszerével gondolkodik, ez teljesen automatikus dologgá válik, így természetes, hogy én szeretem azt a nőt. Ez persze csak addig tart, amíg fent vagyok a színpadon.

– Milyen típusú nő dobogtatja meg a szívét?

– Ezen még nem gondolkoztam. Volt szőke, barna, fekete, de a külső nem annyira fontos. Persze én is kedvelem a hosszú combú karcsú nőket, de az a lényeg, hogy legyen benne valami, ami megfog. Lehet, hogy ránézek egy nagyon szép, jó alakú nőre, és nem tudom elképzelni, hogy bármi közünk lehetne egymáshoz. Ugyanakkor egy kevésbé csinos, kevésbé mutatós nőből sugárzik valami, amitől eláll a lélegzetem. Hogy mi, azt nem tudom megfogalmazni. Vonzó például, ha tehetséges abban, amit csinál.

– Ha meglát egy szép nőt, utána fordul?

– Mi az, hogy! Rám is szól, aki velem van… De nézni szabad, nem?

– Mi az, amit ki nem állhat a másik nemben?

– Ha nagyon bele akarnak szólni az életembe, ha át akarnak formálni, ha le akarják vagdosni a szárnyaimat, ha mindenről beszámoltatnak. Én is megpróbálok bizonyos határokon belül szabadságot adni annak, aki velem él. A hivatásom miatt elég rendszertelen az életem, és tudom, ezt nem könnyű elviselni. Ráadásul ha valakit nagyon szeretek, féltékeny vagyok… Próbálom mérsékelni magamban ezt az érzést, de általában csak egy-két év után sikerül.

– Sikeres a nőknél?

– Alapvetően semmi gondom velük. Persze nekem is sok mindent meg kell tennem, hogy ne legyek egyedül, és olykor így is elért a magány. Nem tartozom azok közé, akik egyetlen nővel tudják leélni az életüket. Szerintem törvényszerű, hogy egy kapcsolatból bizonyos idő után az egyik fél továbbáll.

– Hogyan viseli, ha valaki nem viszonozza az érzelmeit?

– Szíve joga! Nem tehetek róla, ha nem kellek neki. Ez nem hiba! Az ember nyel egyet, és igyekszik magában rendezni a dolgot. Ha mégis nagyon akarja, nem adja fel az első próbálkozás után.

– Előfordult már, hogy megtetszett önnek egy rajongója?

– Volt már ilyen, de nem lett belőle semmi. Csak annyit állapítottam meg, hogy nagyon csinos.

– El tudná képzelni az életét nők nélkül?

– Egyáltalán nem! Nélkülük semminek nem lenne értelme.

– Hogyan udvarol?

– Nincs kialakult módszerem. Az alkalomtól függ. Most éppen azért sem tudnám megmondani, mert már régen udvaroltam. Szerintem, ha két ember egymásra néz, és megérzik, hogy van valami közük egymáshoz, már nem kell olyan sokat udvarolni. Minden megy magától.

– Észre lehet-e venni, hogy egy nőnek a férfi tetszett meg vagy a híres színész?

– Egyértelműen kiderül. Már a tekintetéből. A színészre néző nő szemében rajongás van, de ha a férfi iránt érdeklődik, többféle érzelemről árulkodik a pillantása. Az utóbbi időben egyébként kollégáimmal azt tapasztaljuk: már nem olyan nagy divat színésszel járni. Ha egy nőt a pénz, a hírnév vonz, inkább üzletemberek, politikusok társaságát keresi. Egy színész közeledésére sokan csak legyintenek.