Jó sok víz lefolyt azóta a Dunán, hogy Halász Judit és Darvas Iván főszereplésével eljátszották A nők iskoláját a Vígszínházban. Szakácsi Sándor látta azt a produkciót. November 3-án a nagy előd után ő alakítja Arnolfot a Magyar Színházban. Partnere Gregor Bernadett, az előadást Csiszár Imre rendezi.
– Jé, egy csibe?! – csodálkozom a színes rajz láttán, amelyet Szakácsi Sándor saját kezűleg pingált a szövegpéldánya első oldalára.
– Az bizony – bólogat a színművész – idővel eladósorba kerülő jérce válik belőle... Szabadasszociáció Moliere darabjára.
– A kiscsibe, ha jól sejtem, nevelt lányát, Ágnest szimbolizálja.
– Pontosan. Akit Arnolf négyéves korában vesz magához, hogy fölnevelje – saját magának.
– Ágnes felcseperedik, szemrevaló teremtés lesz belőle. Aztán kitör a galiba. A korkülönbség okán?
– Arnolf negyven-egynéhány éves, tehát korombéli. S bár sokszor levénemberezik, levénhülyézik a darabban, ez inkább a gondolkodásmódjának szól, mintsem az életkorának. Úgy hiszi, fölnevelte magának a jövendőbelijét, akinek egyéb dolga sincs ezentúl, mint hogy varrjon, kötögessen, imádkozzon és szeresse őt. Azt kihagyja a számításból, hogy felbukkanhat egy Horace nevű fiatalember Ágnes életében. Arnolf tehát megpróbálja megakadályozni ezt a bimbózó szerelmet kettejük közt.
– Vajon Arnolf miért maradt agglegény?
– Fiatalkorában valószínűleg ugyanolyan volt, mint Horace. Jóképű nőcsábász, rengeteg futó kapcsolattal. Talán eltervezte a nősülést. De betegesen rettegett attól, hogy ugyanúgy fölszarvazzák, miképpen ő tett számtalan jámbor, mit sem sejtő férjjel.
– Arnolf sem ússza meg a felsülést. A sors (és Moliere) fintora, hogy Horace – mit sem sejtve – éppen neki dicsekszik el szerelmi hódításával.
– A darab bővelkedik mulatságos pillanatokban. Ám a humora csak akkor derül ki, ha véresen komolyan játssza az ember. Nagyon sokszor igazi könnyekkel sírni kell, miközben Arnolf baromságait mondom. Folyvást fortyog, dohog, dühöng, vizionál. Halálosan szerelmes és pokolian féltékeny. Igazi tragikomikus hős, aki végül beleőrül legféltettebb kincse, Ágnes elvesztésébe.
– Nem bánja, hogy már nem Horace, hanem Arnolf szerep(kör)e az öné?
– Ellenkezőleg.
Hihetetlenül örülök neki. Fantasztikus lehetőség. Az első
komoly váltásnak tekintem a pályámon.
–
És az előadás végén? Amikor kilép az utcára? Akkor sem
szeretne Horace lenni?
– Nem.
Voltam eleget „helyes fiú". Most már ne a
„szépségemért" díjazzanak. Arra vágyom, hogy a
teljesítményemet értékeljék.
kisspé