SZAKÁCSI SÁNDOR MÉG A SZAKÁLLÁT IS

MEGNÖVESZTETTE

ÉRTÉKEK Időszerűek lennének ma is

– Milyennek látja most Gyulát?

– Mindig is imádtam a várost, ám most szembetűnő, hogy a vár milyen változáson ment át. Gyönyörű lett a nézőtér, a színészek pedig emberi körülmények közé kerülhettek a felújítás során. Gyula az egyik kedvenc magyar városom: számos idegen megszólít az utcán és mindenféléről elbeszélgetünk.

– A Vitéz lélekben Lázár, az ács szerepét alakítja. Tamási Áron ezen darabját sokáig betiltották, mellőzték a magyar színjátszásban…

– Méltatlannak tartom, hogy nem játszották a darabot, hiszen olyan emberi értékeket mesél el, mint a becsület, az emberi tisztesség. Olyan értékekre nevel, amelyek igencsak időszerűek lennének ebben a mai borzasztó, rohanó világban. Sajnos manapság egyre kevesebb szó esik arról, hogy az ember nem árucikk, és az élettel nem szabad játszani, mindenféle önös érdekből a másik sorsát megkeseríteni. El kell mondanom, hogy ilyen stílusú szereppel, mint amilyen Lázár, az erdélyi ács figurája, nagyon ritkán találkozom. Egy befelé forduló, súlyos titkokat cipelő emberről van szó, a szerep kedvéért még a szakállamat is megnövesztettem.

– Mivel tölti a nyarat?

– Végigjátszom a nyári hónapokat. Szerettem volna kis időre elvonulni a tengerre, de nem tehetem. Szeptember 15-én pedig egy ősbemutatóra készülök a Műcsarnokban. A darabot még most írják, címe: Korkedvezmény teremőröknek. Az biztos, hogy Szurdi Miklós rendezi. Kétszemélyes darabról van szó, Xantus Barbarával alakítjuk a hősöket.